Mesék
Mesés Európa
Mondókák
Népdalok
Versek


 
 
Olvasnivaló >> Mesék
Válogatás Heltai Gáspár Száz fabula című művéből
A címekre kattintva elolvashatod a teljes szövegeket a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) oldalain.


Heltai Gáspár: Száz fabula (részletek)


13. fabula: A hollóról és rókáról (részlet)

Egy holló egy igen szép darab sajtot ragada egy ablakból és felröpüle egy magas fára véle. Látván azt egy róka, igen kezdé a sajtot kévánni. És a fa alá méne és szólni kezde a hollónak és igen dicsírni, mondván: Ó te holló, nemes madár vagy; nincsen tenéked mása. Szép tollaid vadnak, fényesek, melyekkel semmi bársony nem ér; csakhogy szavad szép volna termetedhöz hasonló.



16. fabula: Az oroszlánról és egérről (részlet)

Egy oroszlán elnyútózván az erdőben, elaluvék. Melléje gyűlvén a mezői egerek, ott játszadoznak vala környüle. És a kergetésben az egyik reája szökellék az oroszlánra. Felserkenvén az oroszlán, megkapá az egeret. Az egér monda az oroszlánnak. Kérlek tégedet, nagy uram, ne haragudjál reám: ellened nem akartunk vétni szánszándékkal és semmivel nem akartunk megbántani. Kérlek, megbocsásd vétkeinket, mert nyavalyás férgecskék vagyunk etc. Az oroszlán gondolkodni kezde, mondván: Micsoda állat ez? Egy szegény és nyavalyás féreg. Ha ezen ugyan bosszút állani akarnál, micsoda volna?



34. fabula: A lóról és szamárról (részlet)

Egy szép kevér ló, szép aranyas nyereggel és aranyas fékkel és bársonyos caprakkal talála egy megterhölt fáradott szegény szamárt elől egy szoros úton. És midőn a szegény szamár a terhőnek és fáradtságnak miatta nem kelhetne ki hamarsággal az útból, ottan rúgni kezdé a ló és a sárba dőté a szamárt. Alázatosan kezde a szegény szamár szólani és monda a lónak: Miért műveled ezt rajtam? Nem látod-é, hogy halálra megfáradtam. Bizony nem kellene ezt rajtam művelni. Hiszem én is ugyanazon Istennek teremtött állatja vagyok. Felele a szép és kevér ló: Öremest műveltem, rút ondok barom. Nem látod-é, kicsoda vagyok én? Nem látod-é, micsoda vagyon fejembe és hátomon? Ez okáért megtanítlak, hogy másszor megnyitod szömeidet és urad előtt kitakarodol az útból.



41. fabula: A farkasról és komondorról (részlet)

A farkas az erdőben járván talála egy komondorra. Azt megszólítván, monda. Szerető atyámfia, honnég vagyon ez, hogy oly igen kevér vagy és oly sima a hátad? Felele a komondor: Onnég vagyon, hogy uramat gazdámat jámborul szolgálom és éjjel-nappal vigyázok jószága és marhája mellett az orvok és tolvajok ellen. Midőn éjjel megérzem őket, ottan ugatni kezdek és a gazda felserken, és elűzi őket. Midőn asztalhoz ül, megemléközik hívségemről és a tányérról vet önnem. A házinép is igen kedvel és mindenféle maradékból részt tesznek énnékem. Ottan az eresz alá megyek és elnyújtózom és igen idesden aloszom: onnég oly sima a hátom.



74. fabula: Egy farkasról, egy rókáról és a rókának a fiáról (részlet)

Egy rókának fia lőn. Az elmenvén, komává kéré a farkast. A farkas öremest felvévé a komaságot és nevezék a rókafiat Lupescónak. Egyníhány holnap múlva eljöve a farkas az ő komához és monda: Jó komám, add nékem a te fiadat a Lupescót, én gondot viselek reá és megnevelem és sok tudománra tanyítom, tudniillik mindazokra a tudományokra, melyeket én tudok és melyeket én eddig kerestem, mind magamnak, mind fiaimnak életünkre. Anélkül is sok fiaid vadnak: nem győzed őket tanítanyi, táplálni és tartani. A róka igen megköszené a farkasnak, hogy mind őmagáról, mind az ő fiairól gondot viselt volna, kiváltképpen, hogy tanítana akarnája a Lupescót, hogy jövendőre mesterségesen tudna elélni. És odaadá néki, az ő komának a Lupescót. Hozzája vévé ez okáért a farkas az ő keresztfiát a Lupescót és elballaga együtt véle a falukba az ólok környül, hogy meglátná, ha valamit kaphatnának.






olvasnijo@egyszervolt.hu Részletes keresés
© Neumann János Digitális Könyvtár © Copyright © Color Plus Kft